Baranya vármegye

Közigazgatási egység a Dél-Dunántúl régióban, Magyarország legdélebbi vármegyéje. Északnyugatról Somogy vármegye, északról Tolna vármegye keletről Bács-Kiskun vármegye és a Duna, délről pedig a Dráva és Horvátország határolja. Székhelye Pécs, a Dunántúl legnépesebb és egyik legnagyobb területű városa, UNESCO világörökségi helyszín, Baranya lakosságának mintegy 39%-a él itt. Baranya vármegye nevezetes különleges természeti adottságai, klímája és történelmi városai miatt. Itt található a bányaváros Komló, a történelmi jelentőségű Mohács, a középkori váráról ismert Siklós, a szintén történelmi jelentőségű Szigetvár, valamint a boráról nevezetes Villány is.

A megye területe 4429 km², Magyarország területének 4,76%-a. Északi része a Mecsek erdőkkel borított hegyvidéke, itt található a megye legmagasabb pontja, a 682 méter magas Zengő. A központi területeken helyezkedik el a Baranyai-dombság és a Villányi-hegység, nyugaton a Zselic, keleti és déli pereme, a Duna és a Dráva mente pedig az Alföld nyúlványa. A megye gazdag ásvány- és termálvízben, valamint egyéb erőforrásokban. Magyarország szénkészletének 98%-a található itt. Baranya alapvetően kontinentális éghajlatában határozott mediterrán behatás tapasztalható, ami a déli fekvésének és a Földközi-tenger viszonylagos közelségének köszönhető. Ez egyedülálló hazánkban, hiszen az ország többi része túlnyomórészt kontinentális hatás alatt áll.

Természeti örökség: A megye számos védett természeti értéket rejt: abaligeti cseppkőbarlang, Szársomlyói természetvédelmi terület a villányi kőbánya őslénybemutatója.

Épített örökség: A kultúrális turizmus célpontjai: Pécs, Mohács, Siklós, Villány, Máriagyűd, Szigetvár, Pécsvárad, az Ormánság, Zselic és a Kelet-Mecsek.

Egészségturizmus: Gyógy- és wellnessturizmus: központjai a harkányi, sikondai és szigetvári gyógyfürdők.

Üdülőturizmus: Kedvelt üdülőhelyek a megye tavai közül az Abaligeti-tó, az orfűi tavak és a pécsváradi Dombay-tó.

Pécs

Pécs megyei jogú város, a Dunántúl legnagyobb, Magyarország ötödik legnagyobb települése, Baranya megye, a Pécsi járás székhelye, egyetemi város, katolikus püspöki székhely.

A kelta és pannon törzsek lakta vidéken a rómaiak alapították a várost Sopianae néven a II. század elején. A Magyarország dél-dunántúli régiójában lévő mediterrán hangulatú város 2010-ben Essennel és Isztambullal együtt Európa kulturális fővárosa lett. Pécs város római kori elődje, Sopianae késő római ókeresztény temetője 2000-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára.

Szent István Király 1009-ben püspökséget hozott létre, a XIV. században Nagy Lajos király itt alapította meg az ország első egyetemét, amely még ma is működik.

Pécs 1998-ban elnyerte az UNESCO Városok a békéért-díját a kisebbségi kultúrák ápolása, valamint a délszláv háború menekültjei iránt tanúsított befogadó, toleráns hozzáállása miatt. A város 2007-ben harmadik, 2008-ban pedig második lett az „Élhető Települések” (The LivCom Awards) nemzetközi versenyének 75 ezer és 200 ezer lélekszám közötti települések kategóriájában.

Etnikai összetétel: két, Magyarországon hivatalosan elismert nemzeti kisebbségnek is az egyik legjelentősebb központja: a németeknek és a horvátoknak.

Vallási összetétel: A 2011-es népszámlálás adatai alapján, Pésett a lakosság kevesebb mint a fele (49%) kötődik valamelyik vallási felekezethez. A legnagyobb vallás a városban a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (39,7%). A katolikus egyházon belül a római katolikusok , míg a görögkatolikusok 528 fő. A városban népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (8 142 fő) és evangélikusok (2 094 fő). Az ortodox vallás inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, románok, szerbek, bolgárok, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész városi lakosságához képest (160 fő). Szerte a városban számos egyéb kisebb keresztény közösség működik. A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 95 fő.

Pécs egyes településrészei felkúsznak a hegy leejtőire és völgyeibe, erdőségek és szőlők határába. Földrajzi helyzetéből adódóan rendkívül előnyös klímával rendelkezik, magas a napsütéses órák száma, ugyanakkor fülledt nyári napokon az észak felé védelmet nyújtó Mecsekről meginduló légáramlás tisztítja és hűti a levegőt.

Pécsett jelenleg több mint 250 műemlék található. Egész évben kulturális programok sokasága várja a szórakozni vágyó embereket. Főleg nyáron érik egymást a fesztiválok.

Belvárosa rendkívül hangulatos, számtalan kiülős terasz, kávézó, étterem található itt.

Virtuális sétát itt tehetsz!

Mohács

A Dél-Dunántúl délkeleti szegletében lévő település, Magyarország legdélebbi Duna-parti települése. Kedvező infrastrukturális ellátottsággal bíró, rendkívül jó minőségű mezőgazdasági földekkel övezett város. 2007-től Mohács az Európai Unió dunai határkikötője.

A város egyik legfőbb nevezetessége az évente megrendezett busójárás vagyis Poklade, melynek idejére több ezren látogatnak el Mohácsra. A várostól délre történt 1526. augusztus 29-én a történelmi jelentőségű csata, melynek során a szervezetlen magyar sereg megsemmisítő vereséget szenvedett a hatalmas túlerőben lévő török sereg ellen. Az elmúlt évtizedekben bizonyították be a csata valódi helyszínét. 1975-ben találtak az első tömegsírokat, majd 1976-ban, a 450. évfordulóra alakították ki a Mohácsi Történelmi emlékhelyet.

Jómagam is Mohácson születtem. Egy kis ékszerdoboz a Duna mentén. Gyönyörű zöld környezetével, mediterrán éghajlatával, csodálatos épületeivel, hangulatos sétálóutcájával igazán közkedvelt az idelátogatók számára. A Duna káprázatos látványa mellett elhelyezkedő csendes, nyugodt kis város.

Bóly

A város történelme folyamán mindig meghatározó szerepet töltött be a térségben. 1093-ból, Szent László idejéből származik az első írásos emlék, mely Bolok néven említi a települést. A török hódoltság alatt szinte teljesen elnéptelenedett, majd Mária Terézia uralkodása alatt német jobbágyok népesítették be, akiknek utódai ma is lakják e települést. Innen ered a település történelmi neve a Németbóly.

A város oktatási, kulturális, szociális, egészségügyi, közigazgatási és gazdasági területen mikrotérségi feladatot lát el. Az önkormányzat bölcsődét és kétnyelvű óvodát, szakközépiskolát, könyvtárat és közművelődési intézményt működtet. Az országban elsőként, 1982-ben a bólyi általános iskolában vezették be a kéttannyelvű oktatást. Ez a képzés a mai napig folyik kiegészülve művészetoktatási tevékenységgel.

Bóly rendelkezik a kisvárosok csendes, békés nyugalmával, de a nagyvárosokra jellemző fejlett infrastruktúrával, felkészült szakember gárdával és sokszínű kulturális élettel.

Siklós

Büszkesége a siklósi vár, mely 18. századi fennmaradt formájával az ország egyik legépebben megmaradt várkastélya. Tulajdonosai többször átépítették, gótikus, reneszánsz és barokk stílusjegyek egyaránt fellehetők rajta. A vártörténeti kiállítás, Gádor István kerámia kiállítása illetve a kesztyű kiállítás egyaránt megtekinthető falai közt. A várkápolna 14-15. századi belső tere ugyancsak figyelmet érdemel.

Különleges környezetben a Siklósi Vár közelében helyezkedik el a siklósi Thermal Spa. A Thermal Spa Siklós télen-nyáron fogadja a feltöltődni és pihenni érkezőket. A fürdőben különféle medencék, szaunák és sportpályák várják a vendégeket.

Villány

A Villányi Borvidék az ország egyik kiemelt borturisztikai központja, ahol a térség turisztikai szolgáltatóit az 1994 óta aktívan működő Villány-Siklósi Borút fogja össze. A borvidék ismert látképei a tradicionális pincesorok, melyekben egy-egy esemény kapcsán megelevenedik a térség termelési kultúrája, és építészetileg is egyedülálló látványt nyújtanak. A pincesorok bár hasonlóak, de egyedi jellegzetességekkel bírnak.

1988-ban alakult meg a Custodes Vinórum de Villány Borrend, melynek célja, hogy a borvidék szokásait, hagyományait őrizze, valamint történetét tovább adja a következő generációknak. A borrend tagjai kiváló borászok, borkedvelő mecénások, akik közül négyen is elnyerték az ÉV BORTERMELŐJE címet: 1991-ben Tiffán Ede, 1994-ben Gere Attila, 1996-ban Polgár Zoltán és 1997- ben Bock József. A borrend tevékenysége hozzájárult ahhoz, hogy a minőségi borászatban Villány az ország egyik vezető borvidéke lett.

Harkány

Déli határ menti, Tenkes hegy lábánál fekvő kisváros, kellemes mediterrán klímájával, híres gyógyvizével, Gyógyfürdőjével, Gyógykórházával, színvonalas szállodáival és vendéglátóhelyeivel örvendezteti meg az itt élőket, és várja a pihenni, fürdeni, vagy gyógyulni vágyókat. Harkány Magyarország egyik legjelentősebb, legszebb gyógyfürdőhelye. Egyedülálló, kénes gyógyvizének értékét a 19. század óta használják ki, mely számos betegség gyógyítására alkalmas, ez a város legnagyobb kincse.

A jó levegő, a vidéki idill mellett a 200 éve formálódó modern infrastruktúra biztosítja a gyógyulást, kellemes időtöltést. Szezonban zenei programok, fesztiválok szórakoztatják a vendégeket. A déli fekvésének és a kedvező mikroklímájának köszönhetően Harkány és környéke az ország egyik legnaposabb vidékének számít. Az évi napsütéses órák száma 2200 körül alakul, amely bő 10 százalékkal magasabb az országos átlagnál.

Szigetvár

Szigetvár történelmi város, amelynek neve összekapcsolódik Zrínyi Miklós és vitézeinek hősiességével. A hangulatos kisvárosban sétálva lépten-nyomon találkozhatunk a történelmi múltunk máig megmaradt értékeivel. Magyarország történelmének egyik fontos emlékhelye a Baranya megye nyugati részén fekvő Szigetvár vára, Zrínyi Miklós dicső kirohanásának helyszíne. Az utóbbi években szépen helyreállított erődítmény tipikus síkvidéki vár, nem különösebben látványos, de falai közt megérint a történelem, érezhető a hősies csaták légköre, a kiállításnak és a szakvezetésnek köszönhetően megelevenednek a vérzivataros török háborúk emlékei.

Történelmi múltja és épített kulturális öröksége mellett Szigetvár egyik legnagyobb vonzereje, kiváló minőségű gyógyvíze. A fürdő 62 fokos gyógyvize 800 méteres mélységből tör fel, 1966 óta. Nátrium-kloridos, alkáli-hidrogén-karbonátos, magas fluoridtartalmu víz, amely főleg a mozgásszervi, illetve reumatikus panaszok enyhítésére alkalmas. Fluoridtartalma az időskori csontritkulás lassítását is elősegíti.

Pécsvárad

A Keleti-Mecsek déli lejtőjén, a Mecsek legmagasabb csúcsa, a 681 méter magas Zengő lábánál fekszik, Pécstől 19 kilométerre. Szerves központja egy kisebb tájegységnek, a Kelet-Mecseknek. Pécsvárad műemlékekben, idegenforgalmi nevezetességekben gazdag város. Mai képe is érzékelteti a hajdani királyi alapítású egyházi központ méltóságát. Ezt az évszázados képet meghatározza a Zengő előterében magasló katolikus templom és a vár. Ezek lábánál húzódik a városka, a váltakozva módosabb polgárházakkal és egyszerűbb portákkal, de mindenütt sok kerttel, virággal, gyümölcsössel. A települést szőlők és szelídgesztenye-erdő koszorúzza. A város országos ritkaságszámba menő látnivalója a 10. századi kápolna Géza fejedelem és István király idejéből, korabeli freskómaradványokkal. A vár, amit Pécsvárad önkormányzata hosszú csatározások után 1996-ban saját kezelésbe vett és a romkert a román, gótikus és reneszánsz monostor emlékeit őrzi. A Nagyboldogasszony-templom 1767-ben épült rokokó oltárokkal, szószékkel és berendezéssel. A Mindenszentek-kápolna a 12.századból, református templom 1785-ből való. A Városházát (A Szentháromság téren) 1857-ben építette neogótikus stílusban Gianone Ágoston svájci olasz származású építész. Nevezetes épület a volt katonai kórház és lovassági laktanya, a gyógyszertár, a Kossuth téri épületegyüttes (kápolna, katolikus, református parókia, régi iskola), a német parasztházak. Szent István bronzszobrát 1969-ben állították, Borsos Miklós alkotása.